Az Európai Bizottság új iparpolitikai vezetője, Stéphane Séjourné a „Made in Europe” stratégia bevezetését sürgeti, hogy Európa megerősítse iparát a globális kereskedelmi háború veszélyei közepette. Az EU célja, hogy stratégiai szektorok fejlesztésével biztosítsa gazdasági versenyképességét és technológiai függetlenségét.
A mai napon hivatalba lépett a második Ursula von der Leyen vezette Bizottság - jelezte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.
A Budapesti Nyilatkozat, amelyet az Európai Unió vezetői 2024 novemberében fogadtak el, a versenyképesség növelésére irányuló uniós stratégiák legújabb állomása. Noha a magyar kormány több tagja is áttörésként beszél róla, tartalmában szoros párhuzamot mutat a korábbi versailles-i és granadai nyilatkozatokkal. Ám néhány új súlypont is megjelenik benne, amelyek megvalósítására – brüsszeli mércével nézve kifejezetten gyorsan – lépéseket tett már az uniós intézményrendszer.
Amikor a hazai szereplők uniós érdekérvényesítő tevékenységéről esik szó, leggyakrabban a kormány uniós érdekérvényesítésére gondolunk. Természetesen a legtöbb kérdésben a kormány tud a leghatékonyabban fellépni a hazai érdekek érvényesítésében, hiszen rendelkezésére állnak azok az eszközök (szakembergárda, nemzetközi kapcsolati háló), amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar érdekek becsatornázódjanak az uniós döntéshozatalba. Ugyanakkor – különösen az utóbbi néhány évtizedben – számos más szereplő (civil, üzleti, multinacionális szervezet, települési és területi önkormányzat) jelent meg közvetlenül a nemzetközi térben. Nemzetközi kapcsolatrendszereik révén az önkormányzatok világszerte kiterjesztik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás jó gyakorlatait, közpolitikai modelleket cserélnek. Ráadásul a nemzeti szint alatti szereplők érdekrendszere és értékválasztása nem feltétlenül esik egybe a kormányéval, mint ahogy azt láthattuk Budapest Ukrajnával kapcsolatos városdiplomáciai tevékenysége vagy a Szabad Városok Szövetségének a városok által közvetlenül elérhető uniós források növeléséért folytatott fellépése kapcsán.
Az EU legnagyobb politikai csoportja, az Európai Néppárt a belső égésű motorok közelgő tilalmának visszavonását sürgeti, írja az FT.
Egy kiszivárgott terv szerint az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) afrikai, ázsiai és dél-amerikai delegációinak csökkentése körüli hírek feszültséget keltettek Brüsszelben. A frissen kinevezett külügyi főképviselőt, Kaja Kallast már hivatalos belépése előtt számon kérnék az Európai Parlament képviselői.
Az európai uniós tagországok vezetőiből álló Európai Tanács írásbeli eljárás útján kinevezte az új összetételű Európai Bizottságot a 2024. december 1-jétől 2029. október 31-ig tartó időszakra - tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.
Az európai üzleti vezetők gazdasági kilátásokba vetett bizalma jelentősen visszaesett az év második felében, derült ki az Európai Ipar Kerekasztal (ERT) friss felméréséből. A visszaesés hátterében a globális kereskedelmi feszültségek állnak, amelyek tovább ronthatják az EU már amúgy is gyenge gazdasági helyzetét. Az európai vállalatvezetők nyitott és jól működő piacokat szeretnének, mind az EU-n belül, mind globálisan. Maria Demertzis, a Conference Board Europe vezető elemzője szerint ez az üzleti szektor egyik legfontosabb elvárása: Mario Draghi reformtervének megvalósítását követelik Brüsszeltől.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
Az Európai Bizottság tervei szerint drasztikus létszámleépítések jöhetnek az EU globális nagykövetségi hálózatánál: csökkentenék a dolgozók számát számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai küldöttségen, hogy megerősítsék a diplomáciai jelenlétet stratégiailag fontosabbnak tartott országokban. A reformot költségvetési nyomás indokolja, ám komoly bírálatokat váltott ki, különösen a kisebb tagállamok és a helyi személyzet körében.
Az Európai Unió Tanácsának nagykövetei ma megállapodtak a RESTORE-javaslatról szóló tárgyalási álláspontban, amely a kohéziós alapok felhasználását könnyítené meg a természeti katasztrófák által sújtott tagállamok számára. A javaslat célja, hogy a helyreállítási és újjáépítési folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá váljanak az érintett régiókban.
Az Európai Parlament szerdán véglegesítette az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság jóváhagyását, lehetővé téve, hogy az 2024. december 1-jén hivatalba lépjen.
A magyar kormány október végén egy olyan salátatörvény-javaslatot nyújtott be, amely megszüntetné a "Lex CEU" néven ismert felsőoktatási szabályozást. A döntés összhangban áll az Európai Unió Bíróságának 2020-as ítéletével, amely kimondta, hogy a törvény ellentétes az uniós joggal.
Ursula von der Leyen új Európai Bizottságáról szerdán mondanak ítéletet az Európai Parlamentben, amely minden idők legmegosztottabb képviselői patkóján kell átmenjen. Az uniós törvényhozók szerdán várhatóan megszavazza a német politikus új 26 fős kollégiumát, amely a legjobboldalibb biztosi csoport lesz évtizedek óta, és ez várhatóan komoly feszültségeket válthat ki az EP-frakciók között.
Bemutatták az európai szemeszter őszi csomagját, amelynek célja a gazdasági stabilitás és fenntarthatóság erősítése, valamint a zöld és digitális átállás ösztönzése a tagállamok egyedi kihívásaihoz igazodva. A Bizottság több túlzottdeficit-eljárás alá vont tagállami tervet is pozitívan értékelt. Magyarországé az egyetlen, amelyet még nem bírát el az Európai Bizottság – derül ki az uniós végrehajtótestület keddi, az új uniós gazdasági kormányzási keretről szóló közleményéből.
Az Európai Unió védelmi iparának megerősítése érdekében a magyar EU Tanácsi elnökség javaslatot tett arra, hogy a védelmi projektek akkor részesülhessenek uniós finanszírozásban, ha végtermékeik legalább 65%-ban uniós vagy társult országokból származó komponenseket tartalmaznak. Mindez erősen szembemegy a francia követelésekkel, akik ennél sokkal szigorúbb uniós részarányt tettek volna kötelezővé a támogathatóságnál – tudta meg a Portfolio.
Októberben 6,19 százalékra nőtt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
A magyar kormány az EU-elnökség betöltőjeként egy olyan uniós javaslatot szintetizált a 26 tagállammal folytatott tárgyalásokból, amely fellazítaná a Kínával kapcsolatos beruházási korlátozások szabályait. Ez viszont szembemenne az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének terveivel, aki a kritikus ágazatokban nagyon megszorongatná Kínát.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a 2025-ös éves költségvetést, amelynek összege kötelezettségvállalásokban 199,44 milliárd euró, kifizetésekben pedig 155,21 milliárd euró. A tárgyalásokat vezető magyar soros elnökség szerint a költségvetés biztosítja az EU politikai prioritásainak megvalósítását és elegendő mozgásteret hagy az előre nem látható kihívások kezelésére.
Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi konfliktus újabb fejezetéhez érkezett: az EU a kínai e-autókra kivetett büntetővámok után most a WTO-hoz fordult a Kína által bevezetett uniós brandykre vonatkozó tarifák ügyében. A vita alapja az, hogy az EU szerint Kína nem tudta alátámasztani vámintézkedéseinek jogszerűségét.
Minden politikai és jogi eszközt bevetnek.
Megnyugtatta a kedélyeket a lengyel vezető.
Nagyhatalmi érdekek csapnak össze.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
